A témát ezzel le is zártuk. Nemsokára haza értünk, és Bellát meggyőztük, hogy aludjon nálunk a vendégszobába. Mivel már ő is elég fáradt volt, beleegyezett és egy öleléssel köszöntünk el egymástól. Belépem a szobámba és amint lefeküdtem lecsukódott a szemem. Nem telt el pár perc és már aludtam is...
*Benny szemszöge*
-Mennyit próbálunk még tesók? - kérdezte Oli, miközben sóhajtott egyet, majd kérdőn ránk nézett.
-Fogalmam sincs, de már fáradt vagyok - dőlt le a kanapéra Ya Ou.
-Never give up! - mondtam biztatóan a jelmondatunk egy részét, miközben visszahúztam őket a mikrofonhoz. Mostanában nagyon sokat gyakorlunk, mivel elég sok koncertet adunk.
*Próba végén*
-Szerintem most már tökéletes lesz - kerekítettem egy széles mosolyt az arcomra.
-Simán megcsináljuk, vigyázz világ, itt jön a ByTheWay! - kiáltotta Ya Ou magabiztosan, mivel ez lesz az első nagykoncertünk.
-Fel kéne hívni Vivit - kezdte nyomkodni a telóját Oli.
-Ne zavarjuk őket, biztos készülődnek - vette ki kezéből Sziki a készüléket.
-Dögösnek kell lenniük - kacsintott kihívóan Olivér.
-Én viszont felhívom Pannit, hogy 100%-osan jön-e a koncertre - fogtam kezembe a mobilom és kiviharoztam a próbateremből.
~Telefonálás Pannival~
-Szia Kicsim, hogy vagy? - érdeklődtem felé.
-Szia Drágám! Jól vagyok, köszi. Milyen volt a próba?
-Kicsit...nagyon fárasztó, Oli megint nyávogott.
-Miért, macska? Nem is tudtam, hogy lett egy új tag - nevetett fel.
-Hahaha...nem csak hamar végezni akart. Biztos eljössz a koncertre? - kérdeztem kíváncsian -szeretnék bemutatni 3 lány ismerősömet.
-Óh, de jó Életem! Most már biztos nem hagyom ki! - szinte láttam magam előtt gyönyörű mosolyát.Teljesen megváltoztatta az életem ez a lány! Folyton mosolygok és mikor vele lehetek, az számomra mindennél többet jelent!
-Oké, épp indulni akartam, felmegyek hozzád rendben? - tettem fel a kérdést.
-Rendben siess!!
-Ott találkozunk, szeretlek puszi!
-Én jobban! - kezdett bele a játékba amit mindig elmondunk.
-Nem igaz, mert én ezerszer jobban!
-Később még megbeszéljük szia, puszi!
-Szia, te tedd le előbb!
-Nem, te tedd le!
-Nem te!
-Nah jó, szeretlek, most megyek! - és bontotta a vonalat.
*Alexa szemszöge*
Este lehetett olyan fél 11, mikor telefonom rezgésére keltem fel. Elég korán elaludtunk, hisz' úgy látszott, este már semmi dolgunk nem lesz. Egy ismerős hang szólalt meg, s nagy volt a háttérzaj.
-Lexi itt vagyunk a színpadnál, nem látunk titeket! Kicsit bejöhetnétek beszélgetni az öltözőbe!
-Várjá' - ültem fel az ágyból - kezd újra! - válaszoltam kómásan.
-Hol vagytok, hogy ilyen csönd van? - tette fel a kérdést meglepődötten.
-Ya Ou! Miért, te hol vagy? - ijedtem meg.
-Én kérdeztem előbb, Lexi! Gyertek a színpad mellé!! Szükségünk van rátok! -adta ki a "parancsot", de a végére ellágyult a hangja.
-Itthon alszunk, hol kéne lennünk?
-A NAGYKONCERTEN!!!
-Basszus! Futok! - ugrottam ki az ágyból.
-Siessetek! Hogy lehetett elaludni? Szia! -tette le kicsit idegesen a telefont. Sprinteltem Vivi szobája felé, és egy párnát ordítva a fejére dobtam.
-Kelj fel! Miattad elkéstünk! -okoltam barátnőmet.
-Mi az, hogy miattam?? Egyáltalán miről van szó??
-Ya Ou most hívott! Elfelejtettük a koncertet!!
-Úristen! Akkor siessünk!! - pattant ki az ágyból, de papucsába felbukva hasra esett.
-Szólok Bellának! - hagytam ott Vivit, aki akkor tápászkodott fel a földről. Kiabálva rohantam ki a szobából.
-Bella kelj már fel! - közben kezemmel a villanykapcsolót keresgéltem a sötétben, s miután megtaláltam, kissé meglepődtem, hogy nem a vendégszobában vagyok, hanem a fürdőben. Egy 180 fokos fordulatot vettem PIZSAMÁBAN, s rohantam öltözni a kis 'birodalmamba'. Mire kiléptem, hogy menjek sminkelni, az a nemvárt látvány fogadott, hogy Vivi tehetetlenül futkos fel-alá a megfelelő ruhát keresve. Úgy tudtam csak lecsillapítani, hogy a legközelebb lévő ruhával ami a kezemnél volt, megdobtam, amit fél perc alatt fel is vett. Megcéloztuk a fürdőt, hogy kisminkeljük magunkat. Kiléptünk az előbb említett helyiségből, és kabátunkat vettük.
-Vivi! Mindenünk megvan? Hiányérzetem van! - mondtam aggódva barátnőmnek, aki épp a cipőjét vette.
-Lányok ilyen későn hova mentek? - jött ki fejét fogva a vendégszobából Bella, akit a nagy sietés közben el is felejtettem.
-Lexi! Nem szóltál Bellának?! -nézett rám értetlenül induláshoz készülődő barátnőm.
-Nem mindegy? A taxiba mindent elmondunk neki! - néztem rá Vivire, aki vörösödött az idegességtől.
*15 perc múlva*
Hívtunk egy taxit,bemondtuk a címet és elindultunk végre.
-Kérem siessen! Taposson a gázra! - mondtam a taxisofőrnek mérgesen. Ő erre nem reagált,csak még gyorsabban vezetett.
-Bella, nem érdekel mit szeretnél, de kék lesz a sminked! - nyúlt a púderrel és a szemfestékkel Vivi Bellus felé. Út közben felvilágosítottuk mindenről barátnőnket, aki szintén elfelejtette az estét.
Szerencsénkre olyan ruhát találtunk a szekrényünkben, amit elviselünk, mert már azon sem csodálkoztunk volna, hogy a nagy sietésben egy szál törölközőben lépünk ki az utcára.
Szerencsénkre olyan ruhát találtunk a szekrényünkben, amit elviselünk, mert már azon sem csodálkoztunk volna, hogy a nagy sietésben egy szál törölközőben lépünk ki az utcára.
Mikor oda értünk a Barba Negra Track elé, fizettünk. Olyan sebességgel futottunk MAGASSARKÚBAN a fellépés helyszínére, ahogyan még soha. Alig egy-két ember volt ott és persze a biztonsági őrök. A ByTheWay egy kis asztalnál ült.
-Fiúk, nagyon sajnáljuk, fáradtak voltunk és elaludtunk! - kezdte mondandóját Vivi.
-Már vége a koncertnek kb. egy órája... - mondta Ya Ou fáradtan és csalódottan.
-Panni is elment pedig be akartalak mutatni titeket.. - szuper ez így még rosszabb. Oli lassan felállt és elénk lépett:
-Pedig azt hittük,számíthatunk rátok.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése