Figyelem!

Blogverseny a 'Say My Name' blogon! Jelentkezni itt lehet: http://saymynamelover.blogspot.hu
Vivi, Bella, Alexa xx

9. rész: Minden rendben...vagy mégsem?

Sziasztok!:) Történt pár változás a blogunkba, de még lesz egy pár. Kaptunk visszajelzéseket facebookon, sokan érdeklődtetek, hogy mikor lesz új rész. Sokadjára is, de kiírom (ahogy számítógépen jobb oldalt a moduloknál találhatjátok), hogy mostantól minden kedden lesz rész. Ez még lehet, hogy változni fog, de mivel hárman írjuk, nagyon nehéz, mert sok helyre megyünk kirándulni/nyaralni. Nem is húzom tovább a szót, további szép napot Nektek!:)) Puszi: Vivi, Bella, Alexa xx 

*Vivi szemszöge*

Mivel láttuk, hogy a fiúk megharagudtak ránk és semmit sem mondtak, jobbnak láttuk, ha hazaindulunk. Fogtunk egy taxit, bemondtuk a címet és szótlanul ültünk egymás mellett. A nagy csendet én törtem meg; mert már nem tudtam magamba tartani a dühömet.

-Alexa, ez is a te hibád! Ha te nem indultál volna aludni, most minden rendben lenne! -fordultam idegesen barátnőmhöz,aki kicsit meglepődött kitörésemen.

-Miért lenne az én hibám?! Te se vagy más!

-Tudod mit?! Nem érdekelsz! Tönkretettél mindent! - fordultam el az ablak irányába és csak bámultam kifelé.

-Hagyjátok már abba! Tárgytalan a veszekedésetek! - állított le minket Bella.

Mérgesen kiszálltunk a kocsiból. Berohantunk a szobánkba és hangos ajtócsapkodással köszöntünk el egymástól.

*Egy hét múlva*

A veszekedésünk óta nem beszéltünk egymással, még a fiúkkal sem. Még csak egy flegma "Szia"-t sem dobtunk a másiknak. Párszor próbáltam kapcsolatot teremteni a srácokkal, de nem nagyon kaptam visszajelzést.

*Olivér szemszöge*

Rosszul esett, hogy életünk egyik legfontosabb napján nem számíthattunk rájuk. Egy hétig mosolyszünet volt köztünk, amit nagyon nehezen bírtam, mert már hiányzott a közelségük, de mégis próbáltam a távolságot tartani. Eléggé megkedveltem a lányokat, hamar megtaláltuk a közös hangot. Sokszor hívtak, de én mindig kinyomtam a telefont, az üzeneteket pedig nem olvastam el. Lehet, nagyon túldramatizálom a dolgokat, de ez van! Tudatni akartam velük is, hogy rosszul esett, hogy elfelejtettek. A ByTheWay miatt viszont Szikiékkel találkoztunk, de nem hozzuk fel ezt a témát. Épp fürdéshez készültem,mikor csengettek az ajtón.

-Szia Olivér.. - köszönt félénken Vivi.

-Szia - mondtam szemébe nézve meglepődötten. Nem számítottam arra, hogy eljön.

-Bejöhetek? Beszélnünk kéne - kérdezte tőlem a lány, miközben a padlót vizsgálta tekintetével.

-Persze, gyere csak! - nyitottam ki jobban az ajtót,majd beengedtem.

-Figyelj Oli, megértem, hogy mérges vagy, hisz' ez sokat jelentett nektek. Nem is tudom, hogy mehetett ki ilyen egyszerűen a fejünkből, mivel mi is nagyon vártuk. De kérlek hidd el, soha nem bántanám meg szánt szándékkal azokat, akiket szeretek. Nem akarlak elveszíteni, fontos vagy nekem! Sosem gondoltam volna, hogy egyszer így megismerlek. Alexával is összevesztem ami nagyon bánt... - mondta Vivi, s láttam a szemében a könnyeket. Akaratlanul is, de megöleltem.

-Ne sírj, minden rendben lesz - töröltem le könnycseppjeit arcáról.

-Úgy semmi sincs rendben, ha nem vagy mellettem... - vallotta be és ezen a mondatán elmosolyodtam. Ő még nagyobb zokogásba kezdett, én pedig elszántam magam.

-Vivi! Én...én...szeretlek! - közelebb húztam magamhoz, majd lassan fejem is közeledett felé. A köztünk lévő távolságot is megszüntettem és szenvedélyesen megcsókoltam.

*Ya Ou szemszöge*

A kisebb 'vitánk' után nem nagyon beszéltem Lexivel, de már nagyon hiányzik a társasága. Úgy gondoltam, meglátogatom. Kezembe kaptam a fontosabb dolgokat, ami végül is csak a telefonomból és a kulcscsomómból állt. Lerohantam az utcára, és 15 perc sétálás után a kiszemelt helyszínre értem. Oli mellett laknak, így magabiztosan mentem előre.

-Szia Lexi! Ráérsz egy kicsit? Fontos lenne! - kérdeztem

-Öhmm....persze, most nincs is itt Vivi - hajtotta le fejét és úgy engedett beljebb.

-Mondjad! Figyelek! - szólt kíváncsian, de én nem tudtam hogyan kezdjek bele.

-Egy hete semmit sem hallottam felőled. Remélem minden oké, de ahogy látom igen -kerekítettem egy széles mosolyt arcomra és végigmértem tekintetemmel a félénk lányt.

-Sajnos nem jól látod! Összevesztem Vivivel és tanácstalan vagyok - nézett maga elé szomorúan.

-Szólj, ha bármiben tudok segíteni! - ajánlottam fel neki, majd a fotelból mellé ültem és átkaroltam.

-Egy gond van, hogy nem tudsz. Csak az fáj, hogy nem tudok eldobni egyik pillanatról a másikra egy 13 éves kitartó barátságot - nézett rám meggyötörten, de én csak figyelmesen hallgattam.

-De ugye tudod, ha esik, ha fúj én itt leszek neked! Nem rég ismertelek meg, de úgy érzem Rád számíthatok és azt akarom, te is érezd! - mondtam mosolyogva.

-Annyira örülök, hogy ti vagytok nekem! Én okoztam nektek csalódást, de mégis ilyen szeretettel fordulsz felém! Köszönöm! - a szeme apránként megtelt könnyel. Szorosan hozzám bújt, és én nem is válaszoltam, csak élveztem a pillanatot...

8. rész: Mindent elrontottunk...

Sziasztok Drága Olvasók!:) Rengeteg visszajelzést kaptunk, megosztásokat, likeokat és kommenteket, több mint 1300 megjelenítésünk van, köszönjük Nektek! Ez a rész egy "sorsfordító" rész lesz, ami következményekkel jár. Kérünk titeket, ha tetszik a blog, akkor IDE kommenteljetek (persze facebookon sem tilos ;) ). Iratkozzatok fel, hagyjatok valami nyomot magatok után. Jó olvasást! :* Puszi: Vivi, Bella, Alexa xx

A témát ezzel le is zártuk. Nemsokára haza értünk, és Bellát meggyőztük, hogy aludjon nálunk a vendégszobába. Mivel már ő is elég fáradt volt, beleegyezett és egy öleléssel köszöntünk el egymástól. Belépem a szobámba és amint lefeküdtem lecsukódott a szemem. Nem telt el pár perc és már aludtam is...

*Benny szemszöge*

-Mennyit próbálunk még tesók? - kérdezte Oli, miközben sóhajtott egyet, majd kérdőn ránk nézett.

-Fogalmam sincs, de már fáradt vagyok - dőlt le a kanapéra Ya Ou.

-Never give up! - mondtam biztatóan a jelmondatunk egy részét, miközben visszahúztam őket a mikrofonhoz. Mostanában nagyon sokat gyakorlunk, mivel elég sok koncertet adunk.

*Próba végén*

-Szerintem most már tökéletes lesz - kerekítettem egy széles mosolyt az arcomra.

-Simán megcsináljuk, vigyázz világ, itt jön a ByTheWay! - kiáltotta Ya Ou magabiztosan, mivel ez lesz az első nagykoncertünk.

-Fel kéne hívni Vivit - kezdte nyomkodni a telóját Oli.

-Ne zavarjuk őket, biztos készülődnek - vette ki kezéből Sziki a készüléket.

-Dögösnek kell lenniük - kacsintott kihívóan Olivér.

-Én viszont felhívom Pannit, hogy 100%-osan jön-e a koncertre - fogtam kezembe a mobilom és kiviharoztam a próbateremből.

~Telefonálás Pannival~

-Szia Kicsim, hogy vagy? - érdeklődtem felé.

-Szia Drágám! Jól vagyok, köszi. Milyen volt a próba?

-Kicsit...nagyon fárasztó, Oli megint nyávogott.

-Miért, macska? Nem is tudtam, hogy lett egy új tag - nevetett fel.

-Hahaha...nem csak hamar végezni akart. Biztos eljössz a koncertre? - kérdeztem kíváncsian -szeretnék bemutatni 3 lány ismerősömet.

-Óh, de jó Életem! Most már biztos nem hagyom ki! - szinte láttam magam előtt gyönyörű mosolyát.Teljesen megváltoztatta az életem ez a lány! Folyton mosolygok és mikor vele lehetek, az számomra mindennél többet jelent!

-Oké, épp indulni akartam, felmegyek hozzád rendben? - tettem fel a kérdést.

-Rendben siess!!

-Ott találkozunk, szeretlek puszi!

-Én jobban! - kezdett bele a játékba amit mindig elmondunk.

-Nem igaz, mert én ezerszer jobban!

-Később még megbeszéljük szia, puszi!

-Szia, te tedd le előbb!

-Nem, te tedd le!

-Nem te!

-Nah jó, szeretlek, most megyek! - és bontotta a vonalat.

*Alexa szemszöge*

Este lehetett olyan fél 11, mikor telefonom rezgésére keltem fel. Elég korán elaludtunk, hisz' úgy látszott, este már semmi dolgunk nem lesz. Egy ismerős hang szólalt meg, s nagy volt a háttérzaj.

-Lexi itt vagyunk a színpadnál, nem látunk titeket! Kicsit bejöhetnétek beszélgetni az öltözőbe!

-Várjá' - ültem fel az ágyból - kezd újra! - válaszoltam kómásan.

-Hol vagytok, hogy ilyen csönd van? - tette fel a kérdést meglepődötten.

-Ya Ou! Miért, te hol vagy? - ijedtem meg.

-Én kérdeztem előbb, Lexi! Gyertek a színpad mellé!! Szükségünk van rátok! -adta ki a "parancsot", de a végére ellágyult a hangja.

-Itthon alszunk, hol kéne lennünk?

-A NAGYKONCERTEN!!!

-Basszus! Futok! - ugrottam ki az ágyból.

-Siessetek! Hogy lehetett elaludni? Szia! -tette le kicsit idegesen a telefont. Sprinteltem Vivi szobája felé, és egy párnát ordítva a fejére dobtam.

-Kelj fel! Miattad elkéstünk! -okoltam barátnőmet.

-Mi az, hogy miattam?? Egyáltalán miről van szó??

-Ya Ou most hívott! Elfelejtettük a koncertet!!

-Úristen! Akkor siessünk!! - pattant ki az ágyból, de papucsába felbukva hasra esett.

-Szólok Bellának! - hagytam ott Vivit, aki akkor tápászkodott fel a földről. Kiabálva rohantam ki a szobából.

-Bella kelj már fel! - közben kezemmel a villanykapcsolót keresgéltem a sötétben, s miután megtaláltam, kissé meglepődtem, hogy nem a vendégszobában vagyok, hanem a fürdőben. Egy 180 fokos fordulatot vettem PIZSAMÁBAN, s rohantam öltözni a kis 'birodalmamba'. Mire kiléptem, hogy menjek sminkelni, az a nemvárt látvány fogadott, hogy Vivi tehetetlenül futkos fel-alá a megfelelő ruhát keresve. Úgy tudtam csak lecsillapítani, hogy a legközelebb lévő ruhával ami a kezemnél volt, megdobtam, amit fél perc alatt fel is vett. Megcéloztuk a fürdőt, hogy kisminkeljük magunkat. Kiléptünk az előbb említett helyiségből, és kabátunkat vettük.

-Vivi! Mindenünk megvan? Hiányérzetem van! - mondtam aggódva barátnőmnek, aki épp a cipőjét vette.

-Lányok ilyen későn hova mentek? - jött ki fejét fogva a vendégszobából Bella, akit a nagy sietés közben el is felejtettem.

-Lexi! Nem szóltál Bellának?! -nézett rám értetlenül induláshoz készülődő barátnőm.

-Nem mindegy? A taxiba mindent elmondunk neki! - néztem rá Vivire, aki vörösödött az idegességtől.

*15 perc múlva*

Hívtunk egy taxit,bemondtuk a címet és elindultunk végre.

-Kérem siessen! Taposson a gázra! - mondtam a taxisofőrnek mérgesen. Ő erre nem reagált,csak még gyorsabban vezetett.

-Bella, nem érdekel mit szeretnél, de kék lesz a sminked! - nyúlt a púderrel és a szemfestékkel Vivi Bellus felé. Út közben felvilágosítottuk mindenről barátnőnket, aki szintén elfelejtette az estét.
Szerencsénkre olyan ruhát találtunk a szekrényünkben, amit elviselünk, mert már azon sem csodálkoztunk volna, hogy a nagy sietésben egy szál törölközőben lépünk ki az utcára. 

Mikor oda értünk a Barba Negra Track elé, fizettünk. Olyan sebességgel futottunk MAGASSARKÚBAN a fellépés helyszínére, ahogyan még soha. Alig egy-két ember volt ott és persze a biztonsági őrök. A ByTheWay egy kis asztalnál ült.

-Fiúk, nagyon sajnáljuk, fáradtak voltunk és elaludtunk! - kezdte mondandóját Vivi.

-Már vége a koncertnek kb. egy órája... - mondta Ya Ou fáradtan és csalódottan.

-Panni is elment pedig be akartalak mutatni titeket.. - szuper ez így még rosszabb. Oli lassan felállt és elénk lépett:

-Pedig azt hittük,számíthatunk rátok.....

7. rész: Az igazság néha fáj...

Sziasztok!:) TÚLLÉPTÜK AZ 1100 MEGTEKINTÉST! :) És most..elérkezett a 7. fejezet..:) Miután elolvastátok, érteni fogjátok, hogy miért ez a cím..Ha tetszik a blogunk, iratkozzatok fel, kommenteljetek, és likeoljatok minket facebookon:) Jó olvasást kívánunk, és gyönyörű szép nyarat minden kedves wayernek! Puszi: Vivi, Bella, Alexa xx

- Hát még ismerkedünk! De olyan hirtelen történt. Először kicsit megijedtem a filmtől, megfogta a kezem, majd átkarolt. Én mélyen a szemébe néztem és arra lettem figyelmes, hogy ajkai már az enyémen pihennek. Megígérte, hogy holnap este átjön hozzám! - mesélt barátnőnk úgy, mintha újraélte volna a történteket...

*Olivér szemszöge*

Miután elköszöntünk a lányoktól, hazafelé vettük az irányt. Metróval utaztunk, ezért egy-két rajongó leszólított minket egy fotóra és aláírásra. Mindig jól esik az ilyen, hisz' felismernek minket és akad olyan is, mikor percekig beszélgetünk velük.

-Hol van már Sziki? Komolyan felhívom, mert lassan több mint egy órája nem jelentkezett! -idegeskedett Ya Ou, miután becsukta maga mögött az ajtót. Pontosabban csak akarta, mivel kissé erősebben sikerült.

-Nyugi már! Szerelmes és mindjárt itt lesz! Kicsit azért ő is megérdemli a pihenést, elég sokat dolgozik és most végre kikapcsolódhat azzal a lánnyal, aki bejön neki - próbálta nyugtatni Benny barátunkat.

-Teszek rá őszintén szólva, hogy bejön neki Bella. Én első látásra beleszerettem Lexibe mégse nyomulok!! - miután kimondta,ő is ugyanúgy meglepődött,mint mi.

-Mivan? Neked bejön Alexa? Miért nem szóltál? - halmoztuk el kérdésekkel, de ő csak ott állt és a bőrszíne is kicsit pirosabbra váltott.

-Csak úgy mondtam, nem kell egyből komolyan venni.... - erőltetett arcára egy mosolyt, de persze mindenki láthatta rajta, hogy hazudik. Nem szóltunk semmit, csak miután Ya Ou leült, én törtem meg a csendet.

-Figyelj Tesó! Nekünk bármit elmondhatsz! Te is jól tudod, hogy azért is vagyunk ennyire jó csapat, mert megbízunk a másikba és elmondunk mindent egymásnak. Ti tudjátok rólam, hogy 15 éves koromig féltem a pókoktól.... Még most sem a kedvenc állatom. Bennyről tudjuk, hogy előfordul, mikor még ma is autós alsót vesz fel.

-Igen ezt nem kéne nagyon hangoztatni... - nézett rám rosszallóan a kis autósgatyás.

-Na de a lényeg, hogy bizalommal fordulunk a másik felé és ezért nem lehet minket elválasztani.

-Jó, de én Barbival vagyok együtt. Nem szerethetek egy olyan lányt, akiről még alig tudok valamit.

-Nem mondod komolyan! Ya Ou ég és föld vagytok azzal a csajjal. Neki csak a pénzed kell és őszintén szólva nekem szimpatikusabb Alexa mint Barbi - ellenkezett Benny.

-Nem is tudom...Barbival olyan régóta együtt vagyunk,de már nincs meg közöttünk az a "szikra" mint régen - hajtotta le fejét Ya Ou és nagy gondolkozásba kezdett. Hirtelen valaki berohant a szobába, de lehetett arra számítani,hogy ő lesz az.

-Sziki! Hol voltál? - tettem fel a költői kérdést, mert nagyon jól tudtam merre járt a mi kis szerelmes báránykánk.

-Bellát elvittem moziba - válaszolta 1000 wattos mosollyal - tök jól éreztük magunkat. Rengeteget beszélgettünk és film közben láttam, hogy kicsit megijedt. Én átkaroltam, hogy tudassam vele én megvédem -és ekkor mintha Bella lennék engem is átkarolt - mélyen a szemébe néztem és megcsókoltam! De,ha nem baj ezt nem mutatom meg rajtad Oli.

-Én is így gondoltam - löktem el magamtól amit halk nevetéssel díjaztak.

-Szakítok vele! Szakítok Barbival! Tényleg már nem érzek iránta semmit! - tért el Ya Ou Sziki élménybeszámolójától.

-Mivan? Mégis miről maradtam le? -nézett ránk kérdő fejjel nemrég érkezett vendégünk.

-Semmi, majd idővel mindent megtudsz - legyintett kezével egyet Benny.

-Nekem is kéne valakit találnom... - tényleg jó lenne végre egy komoly kapcsolatot nyitni.

-Ott van Vivi. Kedves,okos, és szerintem bejössz neki - rángatta meg szemöldökét Sziki

-Nem is tudom...lehet elhívom valahová, hogy megismerkedjünk még egy kicsit.

-Ez mind szép és jó, de lassan készülnünk kéne hiszen nemsokára koncert - összeszedtük magunkat és elindultunk a próbára, mivel alig 5-6 óra volt hátra a koncertig.

*Alexa szemszöge*

Bellával is kicsit elmentünk vásárolni, hiszen ruhából sosem elég! Minden boltot alaposan átnéztünk és elég sok szatyorral indultunk haza.

-Annyira várom a koncertet! Szerintetek Sziki megfog ismerni akkora tömegben? -aggodalmaskodott a még mindig fellegekben járó Bella.

-Persze! A legnagyobb rajongóknak első sorban a helye!

-Úgy örülök,hogy összejöttetek. Bárcsak én is együtt lehetnék azzal a sráccal aki tetszik...-gondoltam vissza Ya Ou tökéletes mosolyára, az illatára és a szeme csillogására.

-Biztosan úgy lesz! Elvégre is mikor a látószögében vagy Ya Ou-nak nem veszi le rólad a szemét - nevetett fel Vivi.

-Álljunk csak meg kisasszony! Te mondod? Mikor Oli a közeledben van levegőt is alig veszel! - mentegetőztem.

-Nem is igaz! Kizárt,hogy pont én tetszenék neki. Több ezer csaj ugrálja körül, kétlem, hogy én lennék az, akibe beleszeret - válaszolta szomorúan.

  A témát ezzel le is zártuk. Nemsokára haza értünk, és Bellát meggyőztük, hogy aludjon nálunk a vendégszobába. Mivel már ő is elég fáradt volt, beleegyezett és egy öleléssel köszöntünk el egymástól. Belépem a szobámba és amint lefeküdtem lecsukódott a szemem. Nem telt el pár perc és már aludtam is...

6. rész: Hupsz...

Sziasztok Drágák! Lassan 800 oldalmegjelenítésünk lesz, aminek nagyon örülünk!:) Sok kommentet kaptunk facebookon, és itt is egyet a blogban! ^^ Reméljük most ez a bejegyzés alá több hozzászólás lesz:)) A lényeg, hogy itt a 6. fejezet. Hát akkor jó olvasást! :* Vivi, Bella, Alexa xx

*Vivi szemszöge*

 Miután Bella lemondta a mai "csajos napunkat" így Alexával kettesben indultunk el a plázába. Remek időnk van. Süt a nap, és nincs is jobb annál, mikor a legjobb barátnőddel töltheted a napot. Alexát, már általános suliba ismertem meg és egy sport nap segítségével lettünk barátok. Később "megalakultunk" így hárman Bellával.

- Én ezt nem hiszem el! Sziki csak egy fél napot töltött Bellával és máris randiznak? - ültünk le egy padra miközben fagyit ettünk.

- Tényleg érdekes. Nem gondoltam volna, hogy Bellus ilyen gyorsan leveszi Szikit a lábáról és az ujja köré csavarja - ezen nevettünk egy kicsit. Hirtelen minden elsötétült. Valaki befogta a szemem és ha jól érzékeltem Alexáét is mivel egy halk sikoly hagyta el száját.

- Na kik vagyunk? - szólt hátunk mögül a kérdés. Egyből tudtam kik lehetnek.

- Ya Ou tudod, hogy megijedtem? Ráadásul a fagyit is majdnem magamra ejtettem! - bosszankodott Alexa, de azért neki is elhagyta a száját egy halk nevetés. Az én szemem még mindig takarás alatt volt.

- Na kitalálod ki vagyok, vagy még így tartsam a kezem?

- Jaj Oli! Gondoltam, hogy te vagy. - levettem a kezét szememről, s felé fordultam.

- De... Benny hol van? - kérdeztem, de abban a pillanatban valaki hátulról megijesztett és a fagyim Alexa pólóján landolt.

- Hupsz... - hallottam a hangot a hátam mögül - bocsi Alexa nem gondoltam, hogy ez lesz. - mentegetőzött Benny.

- Mind az öten Lexi pólóját néztük és próbáltuk leszedni a fagyit miközben nevettük.

- Szerintem vedd fel azt a felsőt amit most vettél - vágtam fel egy ötlettel.

- Jó! Megyek is - és elszaladt a mosdóba.

- Hogy-hogy itt vagytok? - kérdezte Ya Ou miközben nézte, ahogy barátnőm távozik.

- Shopping napot tartunk, minden hónap elsején.

- Ó értem. Akkor csak hajrá, mert ahogy látom, még nincs tele a kezetek. - kacsintott Oli.

- Igen! Még nem végeztünk! És ti mit csináltok itt? Nem kéne próbálnotok? - kérdeztem tőlük.

- Nem tudunk, mivel Szikit várjuk, aki úgy látszik felszívódott. Már fél órája itt kéne lennie! - nézett az órájára Benny.

- Ti nem tudjátok?

- Mégis mit? Szikivel kapcsolatos? Mert azt biztos, hogy nem! - mondta Ya Ou.

- Hát Bella azért nincs itt, mert együtt mentek el moziba. Tegnap este Sziki elhívta. - mosolyogtam egy nagyot.

- Tehát sikerült neki! - állapította meg Benny.

- Mi sikerült kinek? - kérdezte barátnőm miután visszajött a mosdóból. Tetszett a felsője és nem hiszem, hogy csak azért, mert én választottam!

- Sziki tegnap azt mondta este, hogy neki tökre bejön Bella és meg akarja szerezni - világosított fel minket Oli.

- Óóóh.. már kitudja mik történnek, mivel Bellának is nagyon tetszik Sziki - néztem a szőkeségre, aki kivillantotta vámpírfogait. Még beszélgettünk egy ideig, majd mondtuk a fiúknak, hogy még egy kicsit vásárolunk. Miután elköszöntünk tőlük, láttam, ahogy valaki a távolból integet. Bella volt az.

- Na milyen volt a randi? - öleltük meg szerelmes barátnőnket.

- Isteni! Ettünk popcorn-t, megnéztünk egy filmet,.. és.. hát öhm.. MEGCSÓKOLT!! - hatalmas mosoly került arcunkra.

- Mi? Akkor ti együtt vagytok? - kérdeztük Bellát, aki olyan boldog volt, mint még soha.

- Hát még ismerkedünk! De olyan hirtelen történt. Először kicsit megijedtem a filmtől, megfogta a kezem, majd átkarolt. Én mélyen a szemébe néztem és arra lettem figyelmes, hogy ajkai már az enyémen pihennek. Megígérte, hogy holnap este átjön hozzám! - mesélt barátnőnk úgy, mintha újraélte volna a történteket...

5. rész: A randi

Sziasztok!:) Köszönjük a kommenteket, a feliratkozókat és az oldalmegjelenítéseket! Nagyon örülünk neki :) Kérünk Titeket, hagyjatok valami nyomot magatok után! Reméljük tetszik az új rész! Jó olvasást!:) Puszi: Vivi, Bella, Alexa xx

*Bella szemszöge*

-Sziki olyan kedves! Tényleg olyan, mint amilyennek elképzeltem.

-Jaj ennyire beleszerettél? - cirógatta meg arcomat Vivi.

-Igen én... nagyon megkedveltem! A telefon számomat is elkérte - dicsekedtem neki.

-Ez komoly? Úgy látszik bejössz neki! - kuncogott magában Alexa.

-Oli mondta, hogy illetek egymáshoz! - mondta Vivi, majd egy halk nevetés hagyta el száját.

-Ha összejövünk megengedem, hogy ti legyetek a koszorús lányok! - bohóckodtunk tovább.

Remélem ebből a beszélgetésből a sofőr nem hallott túl sokat. Hazaértünk, majd kiszálltunk  az autóból.

-Köszönjük a fuvart! - mondtuk illedelmesen. Elköszöntünk egymástól a barátnőimmel és bementem a lakásomba. Lefürödtem, majd próbáltam elaludni, de nem igazán sikerült. Folyton Sziki járt az eszemben. Hirtelen megszólalt a telefonom. Egy ismeretlen számtól jött üzenet.

"Jó estét! Remélem nem ébresztettelek fel. Arra vagyok kíváncsi, hogy nincs-e kedved valamikor moziba jönni? A Demónát vetítik és gondoltam kicsit még ismerkedhetnénk. Sziki :)"

Ez komoly? Ez egy r-r-randi? El sem hiszem! Szikszai Péterrel megyek moziba!!! Amint tudtam válaszoltam:

"Persze! Miért is ne? Tetszik az ötlet! Bella :)"

Pár perc múlva kaptam is a választ:

"Remek akkor kettőre érted megyek! :) Jó éjt!"

"Köszönöm neked is! Most már jó lesz!" - mire a mondat végére értem elmosolyodtam.

*Vivi szemszöge*

 Bellától miután elköszöntünk, felsiettünk a lépcsőn a lakásunkig. Leültem a kanapénkra és nagy gondolkozásba kezdtem. Alexa is odajött és kérdőn rám tekintett.

-Hová mentetek Olival? - tudtam, hogy majd felteszi ezt a kérdést, de nem szerettem volna válaszolni. Megráztam fejem, hogy közöljem vele, nem akarok erről a témáról beszélni. Felálltam és elmentem. A szobám felé vettem az irányt és közben lejátszódott a fejembe ismét az események sora:

-Vivi mi a baj? Miért vagy ilyen... más? Nem így ismertelek meg - kérdezte Oli gyönyörű szemeivel rám tekintve.

-Nem esett jól, hogy megígérted, hogy te jössz értünk és nem így történt.. - mondtam miközben cipőm orrát vizsgáltam.

-Tudom, csak sok dolgom volt és gondoltam örültök annak, hogy egy sofőr visz titeket.

-Igen jó volt csak... mindegy - elmentem volna, de megfogta csuklóm és visszarántott.

-Nem akartalak megbántani.

-Nem is bántottál meg. Jól érzem magam. Örülök annak, hogy itt lehetek! Köszönöm! - egy mosoly rajzolódott arcomra.

-Na mehetünk?

-Igen! De ugye tényleg nincs harag? - kérdezte, de gondoltam bántotta amit tett, pedig nem volt nagy dolog.

-Nincs! De tényleg menjünk, mert jól érzem magam a többiekkel.

-Örülök neki! - mondta vidáman.

Először megbántott... jó nem volt olyan nagy dolog, mert tényleg sok dolga lehetett. Csak szívesebben kocsikáztam volna VELE! Gondolataim közepette elaludtam.

  Reggel a csengő ébresztett fel. Kiderült, hogy nincs is olyan korán, mivel mindjárt 10 óra. Alexa még aludt, így én nyitottam ajtót.

- Hellóka! Mi-miért vagy még így? Június elseje van, a shopping nap!! - mondta barátnőm ijedt fejjel. Teljesen kiment a fejemből, de szerencse, hogy Bella szólt.

-Basszus! Tényleg! Gyorsan felkeltem Alexát és felöltözünk, rendben?

-Figyelj! Majd szeretnék valamit mondani nektek. És hagyd csak majd én felkeltem, te menj készülődni! - és már rohant is be Alexa szobájába. Gyorsan felöltöztem és kimentem kaját csinálni, mert anyukám mindig azt mondta, hogy addig ne induljak el míg valami nincs a hasamba. Leültem a kanapéra, letettem az asztalra a tányért és vártam, hogy barátnőim is megérkezzenek.

-Na mit akartál mondani? - kérdezte Alexa miután leült és falatozni kezdett a tányéromból.

-Ugye a koncert 20:00-kor kezdődik és úgy volt, hogy elmegyünk előtte vásárolni, csak nekem közbejött valami.

-Mivan? Mi lehet fontosabb a shoppingnál? - érdeklődtem.

-Hát... tegnap este kaptam egy SMS-t Szikitől, és elhívott moziba! - Alexával összenéztünk.

-Ááá micsoda?? Ez komoly? Randira hívott? - kérdezte megörülve a mellettem ülő barátnőm.

-Igen azt mondta szeretne egy kicsit jobban megismerni - dicsekedett vidáman.

-Okés, de én mindenképp elmegyek vásárolni, mert szükségem van egy pár új ruhára! - jelentettem ki.

-Nekem is! De Bellus aztán jól viselkedjetek! - közölte Alexa egy kacsintás kíséretében.

-Rendben, de megyek is készülődni. Este találkozunk - gyorsan nyomott két puszit arcunkra és már rohant is ki.

*Sziki szemszöge*

 Vártam a mai napot! Bella tényleg elbűvölő. Alig bírtam kivárni, hogy 2 óra legyen. Letusoltam, majd magamra kaptam egy farmert és egy pólót. Az óra már negyed kettőt mutatott. Gyorsan kocsiba ültem és elindultam. Olitól megtudtam, hogy merrefelé laknak mivel ő már volt ott és végül is a szomszédos háztömbben vannak Olivérhez képest. Mikor odaértem felmentem a másodikra és becsöngettem. Kinyitotta az ajtót és én teljesen ledöbbentem. Haja göndör volt, a ruhája pedig leírhatatlanul csodálatos! Nem volt rajta egy kiló smink, de azért látszott, hogy készült. Gyönyörű ajkait piros rúzs díszítette.

-Szia! Hú gyönyörű vagy! - bókoltam neki.

-Szia! Köszönöm. - kicsit elpirult, majd szemembe nézett.

-Örülök, hogy elfogtad a meghívást! Indulhatunk? - kérdeztem.

-Persze, mehetünk. - válaszolt majd belém karolt. Illedelmesen kinyitottam neki a kocsiajtót, majd utána be is csuktam. Út közben nem sokat beszélgettünk. 15 perc autózás után megérkeztünk. Leparkoltam, majd megcéloztuk a mozit. Megfogtam Bella kezét. Kicsit meglepődött, de nem húzta el karját. A moziba érve megvettem a jegyeket és egy popcornt, amit úgy gondoltam, majd ketten megeszünk, mivel óriási volt. Nem nagyon koncentráltam a filmre, mert nem tudtam levenni a szemem a mellettem ülő gyönyörű lányról. Láttam, hogy a film egy részénél Bella nagyon megrémült így ujjainkat összefontam, hogy érezze nem kell félnie, mert itt vagyok és vigyázok rá. Átkaroltam vállát, ő pedig fejét mellkasomra hajtotta. Felnézett rám én pedig egy hirtelen ötlettől vezérelve közelebb hajoltam hozzá és ajkaink lassan összeértek...

4. rész: Ismerkedés

Sziasztok!:) Mint látjátok, a modulok között megjelent pár dolog, köztük a szereplők. Ez idővel bővülni fog..de most! Itt a 4. fejezet! Kérünk titeket, hogy kommenteljetek ide, vagy facebookra. Nagyon kíváncsiak vagyunk a véleményetekre! Köszönjük.:) Jó olvasást! Puszi: Vivi, Bella, Alexa xx

 Nem a várt látvány fogadott minket... nem Oli, hanem egy idősebb férfi állt az ajtó előtt.

- Jó napot hölgyeim.- mondta udvariasan

- Azt a "megbízást" kaptam, hogy önöket egy ByTheWay próbára kell vinnem, igaz?- gondoltam, hogy ezért jött. De minek magáz minket? Egyáltalán miért ö jött, mikor Oli azt mondta, hogy személyesen Patocska Olivér lesz a sofőrünk!?

- I-így van... - mondtam alig hallhatóan.

- Jaj de jó! A ByTheWay sofőre visz minket! - ujjongott Alexa

- Akkor indulhatunk? - kérdezte a férfi

- Persze! Végül is mindegy kivel megyünk, de az a lényeg, hogy találkozunk velük - nézett ránk Bella, majd levakarhatatlan mosoly szállt mindhármunk arcára. Nem nagyon öltöztünk ki mert úgy voltunk vele, hogy minek kicsípni magunkat! Elég hosszú volt az út, de mondjuk mihez képest? Olyan 30-40 perc alatt ott voltunk.

*Alexa szemszöge*

 Eszméletlenül vártam már ezt a napot! El sem hiszem, hogy találkozom velük! Persze Ya Ou-nak örülök a legjobban, de tudom hogy semmi esélyem nála, mert neki ott van Barbi. Élőben még sosem hallottam őket. Bella is kicsit ideges volt így odaszóltam neki:

- Minden rendben? Kicsit mintha rosszul lennél. Ha a fiúk miatt van akkor szerintem nincs miért izgulnod! - nem tudom miért mondtam, hisz én is legszívesebben ugrálnék az izgalomtól.

- Tudom.. vagyis az eszem tudja de a szívem, neki aztán magyarázhatom! - mondta, de hirtelen a kocsi megállt. Gondolom megérkeztünk. Kinyílt az ajtó és Oli mosolygós arcával találtuk szembe magunkat.

- Sziasztok!- köszönt, majd megöleltük egymást, amikor egy olyan hangra lettem figyelmes ami lágy, de mégis férfias volt.

- Sziasztok! Biztos ti vagytok azok az aranyos rajongó csajok! - mondta 1000 wattos mosollyal Ya Ou. Oli mellé lépett, majd a szőkeség bemutatott minket.

- Ö itt Vivi, Bella és Alexa - éreztem ahogy fokozatosan elpirulok. Ya Ou annyira helyes. Éreztem, ahogy tekintete megakadt kissé rövid szoknyámon, de aztán ismét szemembe nézett.

- Na akkor megyünk? - érdeklődött Vivi

- Persze! Gyertek - vezettek be minket a fiúk a házba ami egy hosszú sötét folyosón vezetett végig. Illedelmesen előreengedtek.

- Húú... ez elég félelmetes. Nem is tudtam mire vállalkozok. Remélem nem egy rabló banda házához érkeztünk!- jelentette ki Bell Amin mind egy jót nevettünk.

- Ti mentetek bele a dologba. Felelősséget nem vállalunk! - mondta Oli Amin szintén nagy nevetésben törtünk ki. Vivi csendes volt és alig szólalt meg. Nem ezt a lányt szoktam látni! Bellával nagyon jól elvoltunk és egy kis idő múlva már barátnőm is felszabadultabb lett. Beléptünk egy szobába ami tele volt mikrofonokkal, gitárokkal egy szintetizátorral és még egy zongora is volt benne. Megismertük a csapat negyedik tagját Szikit is, mert már csak vele nem találkoztunk még személyesen, majd elkezdték a próbát. Mi hárman a fekete bőrkanapén foglaltunk helyet.

- Na akkor! Bella először a te kérésedre szeretnénk énekelni egy dalt. Mit hallgatnál most szívesen?- fordult felé Sziki. Bellus kicsit zavarba jött közelségétől, de válaszolt.

- Mmm... mondjuk legyen a... LÉTEZEM! - Vivivel összenéztünk mivel ez az egyik kedvenc számunk. Mikor elkezdték énekelni észrevettem, hogy Ya Ou engem néz. Eszméletlen jó volt és miután végeztek, hangos tapssal és ujjongással díjaztuk. Utána az én kérésemre a Little things-et énekelték! Nagyon meghatott mivel imádom ezt a számot. Vivi kérése pedig a Read all about it volt! Utána még egy-két dalt énekeltek és köztük volt az új számuk is az Álmodj még két változatban.

*Ya Ou szemszöge*

 Miután vagy 20 na jó 10-15 számot elénekeltünk rendeltünk pizzát és leültünk beszélgetni.

- Lexi? Ugye hívhatlak így? - nem tudtam, hogy szereti-e ezt a becenevet.

- Persze nyugodtan! - mondta egy nagy mosoly kíséretében

- Már tudok egy pár dolgot rólad mert Oli mesélt arról, hogy Vivivel laktok együtt, de mivel szereted eltölteni az időt?- láttam kicsit megszeppent kérdésemen

- Hááát... szeretek énekelni, furulyáztam 6 évig, zongorázni és gitározni is tudok egy kicsit.

- Azta! Nem gondoltam volna - vágta rá Sziki - de ne értsd félre nem bántásként mondom.- emelte fel kezét védekezőn.

- És Bella te és Vivi is tudtok énekelni? - érdeklődött Benny.

- Valamennyire igen - és összenézett a két lány. Sokáig beszélgettünk és sok mindent megtudtunk róluk. Tényleg olyanok mint amilyennek Oli mondta őket. Kedvesek, okosak, viccesek és hamar megszerettem őket. Lexi szép lány, de csak barátként nézek rá mivel van barátnőm... Barbi szép, okos lány csak nem éppen illünk össze. A mi kapcsolatunk olyan se veled, se nélküled. Gondolataimat az zavarta meg, hogy Oli és Vivi hirtelen felálltak és kimentek. Nem értettem mi történt. Sziki Bellával és Bennyvel beszélgetett én pedig Lexivel. Fél 8 lehetett, mikor Bellus megszólalt.

- Bocsi fiúk, de szerintem mennünk kéne. Elég késő van és még haza is kell érnünk - megértettem, hogy indulniuk kell, de nem akartam! Szerinte a többiek is így voltak vele. Nagy nehezen elköszöntünk a lányoktól és elmentek. Integettünk a kocsi után addig, amíg csak látni lehetett az este szürkületében.

- Na Ya Ou!? Csak nem megtetszett valaki? - húzta fel szemöldökét Bence.

- Tudod, hogy nekem van barátnőm... de Lexi tényleg gyönyörű! - gondoltam vissza csodaszép mosolyára.

- Amúgy Oli nem is említetted, hogy ilyen dögösek ezek a csajok!- mondta Sziki és közbe megveregette Oli vállát. Ezen nevettünk egy kicsit, majd rájöttünk, hogy teljesen igaza van.

- Mindenképp megszerzem Bellát! Kedves, barátságos, szereti a BTW-t és még okos és gyönyörű is! Nehéz ilyen tökéletes lányt találni! - mondta, majd mondatán elgondolkodtam.